Tanulási stratégiák, technikák

Minden gyermeknek, tanuló felnőttnek vannak tanulási stratégiái, technikái, de sokszor nem is vagyunk tudatában annak, hogy mely tanulási stratégiák, technikák lehetnek számunkra a leginkább előnyösek. Ahhoz, hogy az új ismereteket, feldolgozzuk, elsajátítsuk és később elő is tudjuk hívni, ismernünk kell a saját magunk számára legelőnyösebb tanulási stratégiákat, technikákat. A jelen magyar oktatási rendszerben azonban a legtöbb pedagógus megfeledkezik arról, hogy megtanítani a tanulás „hogyanját” éppoly fontos, mint a tananyag feldolgozása.

A következőkben a tanulási stratégiákról és technikákról szeretnénk írni, ugyanis úgy gondoljuk, hogy ezek ismerete nélkül a tanulási folyamat nem lehet teljes, komplex.

Mi a stratégia?

„Stratégiának nevezzük a válaszok rendezett szekvenciáját, amelyek valamilyen probléma megoldását célozzák. A stratégia egy terv, amely magába foglalja az információgyűjtés szakaszait, valamint az információ feldolgozását, továbbá annak előhívását egy problémamegoldás során.” (Szitó, 2005. idézi: Swanson- Watson, 1982.)

Tehát a stratégia egy rendkívül összetett fogalom, hiszen egy komplex folyamat lépéseit foglalja magában.

Mi a tanulási stratégia?

„Az oktatási folyamatban alkalmazott tanítási-tanulási stratégiákon azokat a – kognitív belső tartalmukat tekintve komplex – eljárásrendszereket értjük, amelyek segítségével a diák képes kialakítani az alapvető gondolkodási-megismerési műveleteket, egyúttal eljut odáig, hogy ezeket elvileg azonos más helyzetben, új problémamegoldásokban is alkalmazza” (Nagy Sándor, 1993.)

Tehát valójában a megismerő folyamat során összetett eljárásokból, eljárásrendszereinkből épülnek fel tanulási stratégiáink, amelyek nem csak az információfeldolgozásban lehetnek segítségünkre, hanem az ismeretek hétköznapi életünkben való alkalmazásában is. Összességében elmondható, hogy a tanulási stratégiák a problémamegoldó gondolkodás kialakulásában játszanak fontos szerepet. (Szitó, 2005.)

Kozéki és Entwistle (1986) a tanulási stratégiák három alaptípusát különbözteti meg: a mélyrehatolót, a szervezettet és a mechanikusat.

1. A mélyrehatoló tanulás a dolgok megértésére törekszik. Ebben elsősorban a nagy összefüggések megragadása, az új ismeretek régiekhez való kapcsolása, széles áttekintés, következtetések levonása, rendszerszemlélet játszik domináns szerepet.
2. A szervezett tanulás a rendszeresség, a jó munkaszervezés alapkövetelményeire épül.
3. A mechanikus tanulás a részletek megjegyzésére épül. Az összefüggések feltárása e módszerben alig kap szerepet. A rövidtávú, minél pontosabb ismeretfelidézés e tanulás elsődleges célja.

E három fő tanulási stratégia úgynevezett elemi tanulási technikákból épül fel. Ezek egy-egy tanulónál sajátos módon keverednek, és eredményezik egyik vagy másik stratégia dominanciáját.” (http://alsos.fazekas.hu/wiki/Tanul%C3%A1si_strat%C3%A9gia 2012.03.02. 15:47)

1.                  A leggyakoribb elemi tanulási technikák (Szitó, 2005)

a.      Szöveg hangos olvasása.

b.      Néma olvasás.

c.       Az elolvasott szöveg elmondása.

d.      Az elolvasott vagy elmondott anyag néma átismétlése szövegbeli támpont nélkül.

e.      Elmondás más személynek.

f.        Elolvasott vagy elmondott szövegről magnófelvétel készítése és visszajátszása.

g.      Ismétlés (bármely módon).

h.      Beszélgetés a társakkal a tanult információról.

i.        Áttekintés:

Előzetes: a cím, alcímek, főbb bekezdések, fejezetrész rövid összefoglalója.

Utólagos: aláhúzások áttekintése, saját vagy tanári jegyzettel való összevetése.

j.        Ismeretlen szó meghatározása.

A szövegkörnyezet elemzése, felbontása alapján.

Visszalapozás a könyvben korábban tanult fejezethez.

Szótárak, lexikonok, kisegítő könyvek felhasználása.

k.      Aláhúzás: a fontosabb részek kiemelése céljából.

l.        Parafrazeálás: egyes mondatok, szövegrészek átfogalmazása; saját szavakkal történő elmondása, értelmezése.

m.    Kulcsfogalmak kiírása.

n.      Kulcsfogalmak definíciója

o.      Jegyzetelés. Hallott anyag alapján. Szöveg olvasása közben. A jegyzetelt anyag vizuális tagolása. (Aláhúzás, nagybetűs írás, nyilak, betűk és számok, egyéni jelek, színek, stb.)

p.      Tanári vázlat vagy ábra értelmezése.

q.      Fogalmak közötti kapcsolatok megkeresése és ennek rögzítése. Egy lényeges fogalom köré illeszkedő asszociatív fogalmak. Alá- és fölérendeltségi viszonyok. Mellérendelt viszonyban lévő fogalmak. Ellentétes fogalmak. Ok-okozati kapcsolat.

r.       Összefoglalás készítése.

s.       Kérdések feltevése. Mit fogok megtudni? Mit nem értek? Mire kaptam választ? Mit tudok most, hogy tanulmányoztam a szöveget? stb.

t.        Saját vagy mások által feltett kérdésekre válaszadás.

u.      Ábra készítése.

v.      Ábra, grafikon tanulmányozása, értelmezése

w.     Az anyag elmondása jegyzet vagy vázlat alapján.

2.                  Bonyolultabb tanulási stratégiák

A bonyolultabb tanulási stratégiákban összekapcsolódnak egymással az elemi tanulási stratégiák. A következőkben az SQ4R technikát, a MURDER- programot és a tanulás IPOO- modelljét fogjuk jellemezni.

Az SQ4R technika

A technika leírása Thomas és Robinson (1972) nevéhez fűződik, hat fontosabb lépésből épül fel (Szitó, 2005).

1. Scan= Előzetes áttekintés
2. Query= Kérdések alkotása
3. Read= Elolvasás
4. Reflect= Az olvasott információk átgondolása
5. Recite= Felidézés
6. Review= Ismétlő áttekintés

Az SQ4R technika lépései alapján a tanulás első lépése, hogy áttekintjük, végignézzük a feldolgozandó anyagot. Először végignézzük, hogy miről lesz szó, vannak-e ismerős elemek, mi az új, az ismeretlen, valamint olyan támpontokat keresünk, amelyekhez az új anyagot hozzá tudjuk kapcsolni.

A következő lépés a kérdésalkotás. Ekkor az anyag feldolgozását segítő kérdéseket alkotunk magunknak. A kérdésalkotásnak két fontos szerepe is lehet: egyrészt passzív olvasásból aktív lesz, másrészt előrevetítjük azt a kommunikációs formát, amellyel majd a számonkérés során találkozhatunk.

Az elolvasás a technika harmadik lépése, amikor végigolvassuk a szöveget, megismerkedünk az új információkkal.

Az elolvasás után átgondoljuk az olvasott szöveget, összekapcsoljuk az új ismereteket korábbi tudásunkkal, törvényszerűségeket, példákat keresünk.

A felidézés lépésekor megpróbáljuk emlékezetből választ adni korábbi kérdéseinkre.

Az utolsó lépés az ismétlő áttekintés, amikor a számonkérés, vizsga, teszt előtt újra végigmegyünk azokon a lépéseken, amelyek az elmélyítést, a pontos felidézést segítik.

A MURDER- program

A technika leírói Dansereau 1979 és munkatársai (1979) szintén hat fontosabb lépést különítenek el a programon belül (Szitó, 2005).

1. Mood= hangulatteremtés
2. Understanding= megértés
3. Recalling= visszahívás
4. Digest= emésztés, feldolgozás
5. Expanding= kiterjesztés
6. Reviewing= áttekintés

A MURDER- program első lépése a hangulatteremtés. Ekkor kialakítjuk a megfelelő motivációt, felkészülünk az új ismeretek feldolgozására, célkitűzéssel, időbeosztással és figyelemösszpontosítással.

A második lépés a megértés. Ekkor fontos, hogy kiemeljük azokat a részeket az új anyagból, amelyeket nem értünk, amelyek nem egészen világosak, ugyanis ezekre a részekre a feldolgozás részénél vissza kell térni. Ha ismeretlen szavak miatt nem világos egy-egy rész, akkor azokat kikeressük, szinonimákat keresünk rájuk.

A program harmadik lépése a visszahívás, amelynek három módját érdemes alkalmazni:

A parafrazeálást, a hálóalkotást és a kulcsfogalmak elemzését. A parafrazeáláskor saját szavainkkal ismételjük át az anyagot, hálózatalkotáskor logikai kapcsolatokat keresünk az új anyagban, a kulcsfogalamak elemzésekor pedig kiemeljük a lényegesnek tartott fogalmakat és megmagyarázzuk azokat.

Az emésztés, avagy a feldolgozás résznél a nem egészen világos részek feldolgozása történik.

A program ötödik lépése a kiterjesztés, amikor az újonnan tanultakkal kapcsolatban fogalmazunk meg kérdéseket.

Végül az utolsó lépés az áttekintés, amikor az új információk visszahívása érdekében újra ismételjük az anyagot.

A tanulás IPOO- modellje (Mező, 2004)

Az „IPOO” kifejezés szintén a tanulás egyes fázisainak kezdőbetűiből összeállított mozaikszó.

Ezek a fázisok a következők:

1. Input= az információgyűjtés

2. Process= az információfeldolgozás

3. Output= az információ visszaadása, alkalmazása

4. Organizáció= tanulásszervezés, mely meghatározza az előző fázisok hatékonyságát

A három komplex stratégia arra hívja fel a figyelmünket, hogy a stratégiák csak úgy lehetnek hatékonyak, ha az elemi tanulási technikák alkalmazásában van egy bizonyos sorrend, vagy csak bizonyos stratégiák együttesen lehetnek csak hatékonyak.