Hasznos

Vajon tisztában vagyunk saját tanulási stílusunkkal? Hatékony módon szoktunk tanulni? Mi a szerencsés, ha olvasgatjuk, kijegyzeteljük, felmondjuk, meghallgatjuk, elmutogatjuk, lerajzoljuk?

Szitó Imre tanulási stílus kérdőíve segítségünkre lehet, hogy megismerjük saját tanulási stílusunkat.

Íme:


Szitó Imre(1987) A tanulási stratégiák fejlesztése, Iskolapszichológiai füzetek, 2 .sz. ELTE

Tanulási stílus kérdőív

 

Olvasd el figyelmesen az alábbi mondatokat. Döntsd el, hogy az öt válasz közül melyik jellemző rád, és azt a számot karikázd be!

1 = azt jelenti, hogy nem jellemző rád
2 = azt jelenti, hogy inkább nem jellemző rád, mint igen
3 = nem tudod eldönteni, talán igen is, nem is
4 = inkább jellemző rád, mint nem
5 = igen, jellemző rád


A hármas választ lehetőleg ritkán használd, csak akkor, ha semmiképpen sem tudsz dönteni. Jó munkát kívánok!

1.       Ha látom is és hallom is a megtanulandó szöveget, nagyon könnyen megjegyzem.
5    4    3    2    1
2.       Hangosan szoktam elolvasni a tananyag szövegét, amikor felkészülök.
5    4    3    2    1
3.       Szívesebben tanulok az osztálytársammal vagy a barátommal, barátnőmmel, mint egyedül.
5    4    3    2    1
4.       Nagyon hasznos számomra, amikor a tanár ábrákat mutat be a táblán vagy az írásvetítőn, amikor magyaráz.
5    4    3    2    1
5.       Ha ábrát készítek, jobban megértem a leckét, mintha csak olvasom.
5    4    3    2    1
6.       Jól tudok úgy tanulni, ha csupán némán olvasva átveszem a leckét.
5    4    3    2    1
7.       Szívesebben töltöm az időmet rajzolással, festéssel, mint sportolással vagy testmozgást igénylő játékkal.
5    4    3    2    1
8.       Gyakran előfordul, hogy szóban elismétlem, „felmondom” magamnak a leckét.
5    4    3    2    1
9.       Ha leírom magamnak azt a szöveget, amit meg kell tanulnom, akkor könnyebben megjegyzem, mintha csak látom vagy hallom.
5    4    3    2    1
10.    Nem szeretem azokat a feladatokat, amelyeken törnöm kell a fejem.
5    4    3    2    1
11.    Nyugtalanít, ha tanulás közben csend van körülöttem.
5    4    3    2    1
12.    Jobban kedvelem azokat a feladatokat, ahol kézzelfogható dolgokkal, tárgyakkal kell foglalkozni, mint ahol csak rajzok, ábrák vagy szövegek vannak.
5    4    3    2    1
13.    Jobban megy nekem az olyan feladat, ahol valamilyen mozdulatot kell megtanulnom, mint ahol szövegeket kell megérteni.
5    4    3    2    1
14.    Jobb, ha a tanár magyarázatát meghallgatom, mintha a könyvből kell megtanulni az anyagot.
5    4    3    2    1
15.    A szabályokat szóról szóra „bevágom”.
5    4    3    2    1
16.    Ha ábrát készítek magamnak, jobban megértem a leckét, mintha más által készített rajzot nézegetnék.
5    4    3    2    1
17.    Amikor a tanár felszólít és kérdez tőlem valamit, gyakran előbb válaszolok, minthogy át tudnám gondolni, mit is mondok.
5    4    3    2    1
18.    Szeretem, ha kikérdezik tőlem, amit megtanultam.
5    4    3    2    1
19.    Ha vannak képek, ábrák a könyvben, könnyebb a tanulás.
5    4    3    2    1
20.    Ha megbeszélem valakivel a tananyagot, akkor hamarabb megtanulom.
5    4    3    2    1
21.    Teljes csendben tudok csak tanulni.
5    4    3    2    1
22.    Amikor új dolgokat tanulok, jobban szeretem, ha bemutatják mit kell csinálnom, mintha szóban elmondják, mit kell tennem.
5    4    3    2    1
23.    Ha valaki szóban elmondja nekem a leckét, sokkal könnyebben megértem, mintha egyszerűen csak elolvasom.
5    4    3    2    1
24.    Egyedül szeretek tanulni.
5    4    3    2    1
25.    Tanulás közben nagyon zavaró, ha beszélgetnek körülöttem.
5    4    3    2    1
26.    Akkor tanulok könnyen, ha közben szól a rádió vagy a magnó.
5    4    3    2    1
27.    Akkor vagyok biztos magamban, ha szóról szóra megtanulom a leckét.
5    4    3    2    1
28.    Gyakran előfordul, hogy megtalálom a matekpélda megoldását, de nem tudom elmagyarázni és bebizonyítani, hogyan jutottam el a megoldáshoz.
5    4    3    2    1
29.    Szívesebben bemutatom, hogyan kell valamit csinálni, minthogy elmagyarázzam.
5    4    3    2    1
30.    Gyakran előfordul, hogy olyan dolgokat is megtanulok, amiket nem nagyon értek.
5    4    3    2    1
31.    Amikor egy matekpéldát megoldok, szinte minden lépést meg tudok indokolni, hogy miért tettem.
5    4    3    2    1
32.    A tanári magyarázat nem sokat jelent nekem, a könyvből mindent meg tudok tanulni.
5    4    3    2    1
33.    Több olyan dolgot tudok csinálni, amit nehéz lenne szavakkal elmagyarázni. (Pl.: játékok és szerkezetek javítása, makramé stb.).
5    4    3    2    1
34.    Mozdulatokat könnyebben megjegyzek, mint képeket vagy ábrákat.
5    4    3    2    1

A kérdőív skálái:
Auditív: 2, 6n, 8, 14, 23, 32n
Vizuális: 4, 5, 19, 22, 29
Mozgásos: 7n, 9, 12, 16, 33, 34
Társas: 3, 18, 20, 24n
Csend: 11n, 21, 25, 26n
Impulzív: 1n, 13, 17, 28, 31n
Mechanikus. 10, 15, 27, 30


Az „n” betűvel jelzett item (pont) értékét úgy kapjuk meg, hogy 6-ból kivonjuk az item (pont) jelölt skálaértékét. A 11. sorszámú kérdésnél tehát, ha pl. az 5-öst karikázta be valaki, akkor 6–5=1 értéket kell nekünk a skálaérték számításánál figyelembe venni.
Az egyes skálaértékeket akkor tudjuk megfelelően összehasonlítani, ha átlagokkal számolunk. Az auditív skála esetén ez azt jelenti, hogy a kapott összeget hattal osztjuk, a mechanikus esetén 4-gyel stb.

1 megjegyzés:

  1. Tudtok-e olyan tesztet, amivel már a kicsiknél ki lehet deríteni, hogy milyen lesz a tanulási stílusuk? Hogy akkor kezdettől fogva tudnánk őket nekik megfelelően segíteni... Én most pl. szorzótábla tanulásához írok vizuális típusú gyerekeknek mesekönyvet. Néhány kiegészítő ötlettel esetleg alkalmazni lehetne más típusú gyerekekkel is... De én magam sem tudom, a gyerekeim milyen típusúak, vagyis egyáltalán jó-e nekik ez a vizualitásra alapuló mesekönyv???

    VálaszTörlés