Vajon tisztában vagyunk saját tanulási stílusunkkal? Hatékony módon szoktunk tanulni? Mi a szerencsés, ha olvasgatjuk, kijegyzeteljük, felmondjuk, meghallgatjuk, elmutogatjuk, lerajzoljuk?
Szitó Imre tanulási stílus kérdőíve segítségünkre lehet, hogy megismerjük saját tanulási stílusunkat.
Íme:
Szitó Imre(1987) A tanulási
stratégiák fejlesztése, Iskolapszichológiai füzetek, 2 .sz. ELTE
Tanulási stílus kérdőív
Olvasd el figyelmesen az alábbi mondatokat.
Döntsd el, hogy az öt válasz közül melyik jellemző rád, és azt a számot
karikázd be!
1 = azt jelenti, hogy nem jellemző rád
2 = azt jelenti, hogy inkább nem jellemző rád, mint igen
3 = nem tudod eldönteni, talán igen is, nem is
4 = inkább jellemző rád, mint nem
5 = igen, jellemző rád
A hármas választ lehetőleg ritkán használd, csak
akkor, ha semmiképpen sem tudsz dönteni. Jó munkát kívánok!
1.
Ha látom is és hallom is a megtanulandó
szöveget, nagyon könnyen megjegyzem.
5 4 3 2 1
2.
Hangosan szoktam elolvasni a tananyag
szövegét, amikor felkészülök.
5 4 3 2 1
3.
Szívesebben tanulok az osztálytársammal vagy
a barátommal, barátnőmmel, mint egyedül.
5 4 3 2 1
4.
Nagyon hasznos számomra, amikor a tanár
ábrákat mutat be a táblán vagy az írásvetítőn, amikor magyaráz.
5 4 3 2 1
5.
Ha ábrát készítek, jobban megértem a leckét,
mintha csak olvasom.
5 4 3 2 1
6.
Jól tudok úgy tanulni, ha csupán némán
olvasva átveszem a leckét.
5 4 3 2 1
7.
Szívesebben töltöm az időmet rajzolással,
festéssel, mint sportolással vagy testmozgást igénylő játékkal.
5 4 3 2 1
8.
Gyakran előfordul, hogy szóban elismétlem,
„felmondom” magamnak a leckét.
5 4 3 2 1
9.
Ha leírom magamnak azt a szöveget, amit meg
kell tanulnom, akkor könnyebben megjegyzem, mintha csak látom vagy hallom.
5 4 3 2 1
10. Nem szeretem azokat a feladatokat, amelyeken törnöm kell
a fejem.
5 4 3 2 1
11. Nyugtalanít, ha tanulás közben csend van körülöttem.
5 4 3 2 1
12. Jobban kedvelem azokat a feladatokat, ahol kézzelfogható
dolgokkal, tárgyakkal kell foglalkozni, mint ahol csak rajzok, ábrák vagy
szövegek vannak.
5 4 3 2 1
13. Jobban megy nekem az olyan feladat, ahol valamilyen
mozdulatot kell megtanulnom, mint ahol szövegeket kell megérteni.
5 4 3 2 1
14. Jobb, ha a tanár magyarázatát meghallgatom, mintha a
könyvből kell megtanulni az anyagot.
5 4 3 2 1
15. A szabályokat szóról szóra „bevágom”.
5 4 3 2 1
16. Ha ábrát készítek magamnak, jobban megértem a leckét,
mintha más által készített rajzot nézegetnék.
5 4 3 2 1
17. Amikor a tanár felszólít és kérdez tőlem valamit, gyakran
előbb válaszolok, minthogy át tudnám gondolni, mit is mondok.
5 4 3 2 1
18. Szeretem, ha kikérdezik tőlem, amit megtanultam.
5 4 3 2 1
19. Ha vannak képek, ábrák a könyvben, könnyebb a tanulás.
5 4 3 2 1
20. Ha megbeszélem valakivel a tananyagot, akkor hamarabb
megtanulom.
5 4 3 2 1
21. Teljes csendben tudok csak tanulni.
5 4 3 2 1
22. Amikor új dolgokat tanulok, jobban szeretem, ha
bemutatják mit kell csinálnom, mintha szóban elmondják, mit kell tennem.
5 4 3 2 1
23. Ha valaki szóban elmondja nekem a leckét, sokkal
könnyebben megértem, mintha egyszerűen csak elolvasom.
5 4 3 2 1
24. Egyedül szeretek tanulni.
5 4 3 2 1
25. Tanulás közben nagyon zavaró, ha beszélgetnek körülöttem.
5 4 3 2 1
26. Akkor tanulok könnyen, ha közben szól a rádió vagy a
magnó.
5 4 3 2 1
27. Akkor vagyok biztos magamban, ha szóról szóra megtanulom
a leckét.
5 4 3 2 1
28. Gyakran előfordul, hogy megtalálom a matekpélda
megoldását, de nem tudom elmagyarázni és bebizonyítani, hogyan jutottam el a
megoldáshoz.
5 4 3 2 1
29. Szívesebben bemutatom, hogyan kell valamit csinálni,
minthogy elmagyarázzam.
5 4 3 2 1
30. Gyakran előfordul, hogy olyan dolgokat is megtanulok,
amiket nem nagyon értek.
5 4 3 2 1
31. Amikor egy matekpéldát megoldok, szinte minden lépést meg
tudok indokolni, hogy miért tettem.
5 4 3 2 1
32. A tanári magyarázat nem sokat jelent nekem, a könyvből
mindent meg tudok tanulni.
5 4 3 2 1
33. Több olyan dolgot tudok csinálni, amit nehéz lenne
szavakkal elmagyarázni. (Pl.: játékok és szerkezetek javítása, makramé stb.).
5 4 3 2 1
34. Mozdulatokat könnyebben megjegyzek, mint képeket vagy
ábrákat.
5 4 3 2 1
A kérdőív skálái:
Auditív: 2, 6n, 8, 14, 23, 32n
Vizuális: 4, 5, 19, 22, 29
Mozgásos: 7n, 9, 12, 16, 33, 34
Társas: 3, 18, 20, 24n
Csend: 11n, 21, 25, 26n
Impulzív: 1n, 13, 17, 28, 31n
Mechanikus. 10, 15, 27, 30
Az „n” betűvel jelzett item (pont) értékét
úgy kapjuk meg, hogy 6-ból kivonjuk az item (pont) jelölt skálaértékét. A 11.
sorszámú kérdésnél tehát, ha pl. az 5-öst karikázta be valaki, akkor 6–5=1
értéket kell nekünk a skálaérték számításánál figyelembe venni.
Az egyes skálaértékeket akkor tudjuk megfelelően
összehasonlítani, ha átlagokkal számolunk. Az auditív skála esetén ez azt
jelenti, hogy a kapott összeget hattal osztjuk, a mechanikus esetén 4-gyel stb.